A Snowpiercer egy posztapokaliptikus sci-fi, amelyet a Netflix adaptált legújabban sorozat formájában. Alapja az 1982-es Le Transperceneige című francia képregény. Filmes formában egyszer már feldolgozásra került 2013-ban Chris Evans főszereplésével, Snowpiercer – Túlélők viadala címmel. Lássuk, mit sikerült belőle kihozni, jelentősen nagyobb játékidővel és szabadsággal alkotói oldalról. Snowpiercer-véleményezés következik!
Egyből itt az elején egy érdekesség, hogy nem egyszerre tette elérhetővé a szolgáltató ezt a sorozatot, hanem a régimódi, hagyományos, heti egy részes bontásban. Az első rész bemutatója május 25-én, a legutolsó, 10. rész pedig július 12-én volt. Magyar felirat elérhető hozzá, szinkron sajnos azonban nem készült.
Történet:
Az alapszitu szerint a jövőben végül csak sikerült szétcsesznie az emberiségnek a bolygót. Ez annyit jelent, hogy a világon mindenhol állandó mínusz 123 fok honol. Nem túl kellemes, de szerintem Szibériában erre csak egy kabátot kaptak volna fel a lakosok. Az emberiség maradéka viszont nem ilyen stramm legényekből áll, hanem puhány nyári gyermekekből. Így, hogy ők is túléljék, létrehoztak egy 1001 vagonból álló vonatot. Erre a vonatra (jó szokáshoz híven) gazdagék tudtak csak jegyet váltani, meg pár melós, akik kiszolgálják őket. A túlélésért ezt mindenki elfogadta. Igen ám, de a nyitójelenetben kiderül, hogy beszállásnál voltak bliccelők is, akik feljutottak. Ez nem kis kavarodáshoz fog vezetni a történetben. Ugrunk 6 évet. A jegy nélkülieket szépen elnyomják, ahogy azt kell. Hátra vannak száműzve a vonat „farok” részébe, könyöradomány-ellátmányt kapnak, fényt mióta felszálltak, nem láttak. Lényegében egy nyomortelepet kell elképzelni. Legalább élnek – mondja a vonat többi utasa. Természetesen a farokrész lakóinak nem túlságosan jön be ez az élet, ennek okán folyamatosan lázadoznak, de a vonat biztonsági részlege állandóan legyűri őket. Helyzetük kilátástalannak is mondható, de egy nap a segítségüket kéri a vonat vezetősége. Gyilkosság történt ugyanis, és mint kiderül, pont van egy nyomozó – Andre Layton (Daveed Diggs) – közöttük. Ez nagy lehetőség számukra, mert egyik tagjuk végre kikerülhet a hátsó részből, és felderítheti a teljes vonatot (harcoknál ez nem utolsó szempont).
Történet szempontjából ez volna az alapfelütés. Ahogy az látható, alapvetően egy osztályharcról van szó. A nyomozás csak szépen elhelyezi a karaktereket a későbbi konfliktushoz. Pár fordulattal meg van még fűszerezve az alkotás, de a magja a tipikus gazdag-szegény ellentét – sajnos elég felületesen elmesélve. Nagyjából a gazdag a szemét elnyomó, a szegény meg az elnyomott, aki küzd az igazságosságért és egyenlőségért. Elhiszem, hogy az alapmű készültekor ennyi elég volt, de mai igényekhez igazítottan a készítők kicsit árnyalhatták volna ezt. Igazából a gazdagok közül nem is emlékszem senki jelentősre, egyedül az Annalise Basso által életre hívott karakterre, de rá sem azért, mert olyan jó lett volna, hanem azért mert férfi vagyok. Tényleg egy arctalan gonoszként van ábrázolva a felső réteg. A nyomozós rész viszont kimondottan tetszett nekem. Elég jól építkezik, és őszintén szólva az elején én azt hittem, az egész évadra el fogják nyújtani. Meglepetésemre nem így történt. Ez nem is lett volna baj, ha nem olyan egyszerűen és kutyafuttában zárták volna le. Értem én, hogy nem ez a központi eleme a sorozatnak, de attól még nem kellett volna összecsapni.
A történet másik fő aspektusa vagy eleme a Wilford nevezetű úriember. Ő hozta létre ezt az 1001 vagonos vonatot, hívta meg a tagokat és adta el a jegyeket. Nagyjából mindenki istenként tiszteli, bár látni még senki sem látta. Az ő szócsöve Melanie Cavill (Jennifer Connelly). Ha valamit Wilford tudtára akarnak adni az utasok, Cavillnek szólnak. Ha Wilford akar valamit közölni az utasokkal, azt Melanie-n keresztül teszi. Akik nagyon akarják, még egy kis vallást és egyházat is beleláthatnak ebbe. Na de a lényeg a lényeg, hogy Melanie kéri fel Laytont a nyomozásra, és hát a nyomozónk túl jól végzi a munkáját; olyan dolgokra is fényt derít, amikre nem kéne. Ennek meg is lesz a böjtje. Spoilermentesség miatt többet nem írnék, de van pár előre látható és pár váratlan csavar a történetben.
Nagyjából a krimi szál teszi ki a sorozat első részét. Utána azonmód beleugrik a már említett szó szerinti osztályharcba, amiről a sorozat második fele szól. Erre a nyomozás alatt már vannak utalások, de aztán hirtelen fullba elkezdik nyomni. Én itt hiányoltam egy kis átvezetést. Nem mondom, hogy váratlan volt, csak jobban is fel lehetett volna ezt építeni. Konkrétan annyira nem építkezik, hogy a vége felé egy kis belső lázongás is kitör a felső rétegben, és le akarják váltani Melanie-t – de egy olyan emberre, aki nem is értem, miért jött szóba. Oké, hogy ő a jobb keze – Ruth Wardell (Alison Wright) –, de semmi vezetői egyéniség nincs benne. Miért pont ő? Miért nem a fő kavaró gazdag páros? A katonai vezetői is így hirtelen: "Jajj, amúgy szeretlek ám! Legyünk együtt a vezérek!". De miért? Ki vagy te? Hogy kerülsz ide? Legyen már legalább az indíték megmagyarázva. Ruth miért akkora Wilford-fanatikus? Annyit infót kapunk, hogy miatta van a vonaton. Na és akkor? Azért nem kéne a talpát nyalni. Ezek után az utolsó részben kapunk mindenből rendesen, ugyanis elkezdik felépíteni a második évadot. Olyan érzetem volt a rész nézése közben, mintha hirtelen kapták volna az infót a fiúk/lányok a folytatásról, mert egy csomó olyan dolgot dobnak be, amire bőven lett volna lehetőség a sorozatban itt-ott amúgy.
Lett volna lehetőség szépen mindenre. Kibontogatni a karaktereket, de valahogy/valamiért nem éltek a sorozat adta játékidő lehetőségeivel a készítők. Kár érte, mert egy nagyon penge kis széria lehetett volna.
Szereplők:
Jennifer Connelly-t csak dicsérni tudom. Ő nagyon jól hozza a rideg, kimért, erős vezetőt. Azt, aki mindent egyben tud tartani még ilyen elcseszett időben is. Simán elhiszem róla, hogy ha valaki lázong, akkor annak szépen lefagyasztattja a kezét – igen, ez a büntetése a rendbontóknak, szépen kirakják a hidegbe tőből a kezüket, és úgymond így amputálják, hogy a jövőben ne rosszalkodjanak. Ugyanakkor a gazdagokkal meg olyan nyájas bari, hogy simán elhiteti velük, hogy ők az urak (pedig nagyon nem). Szóval jár a pacsi, de róla eddig is tudtuk, hogy jó színésznő.
A nagyobb problémám nekem Daveed Diggs-zel van. Egy pimasz, de ugyanakkor éles eszű vezetőt kellene hoznia. Ez nem sikerül neki. Nem tudom, hogy a színész hibája, vagy csak nem hagyták játszani, de szerintem ez túl nagy falat volt neki. Ez pedig nagy baj. Mert ő lenne az elnyomottak képviselője. Connelly-vel kellene egy szinten mozognia, de nem tudja megoldani. Amellett, hogy nem hihető nekem a játéka, még a kémiát sem érzem közöttük. Kár érte, mert a gyenge történetet együtt szépen tudták volna kompenzálni.
Mint mondottam, másokat nem nagyon tudok kiemelni, mert nem igazán kapnak játékidőt. Ez alól egyedül a Bess Francis Till-t alakító Mickey Summer a kivétel. Ő egy csendőrt alakít, és valamilyen oknál fogva nagyobb játékidőt kapott a mellékszereplők közül. Valószínűleg azért, mert a későbbiekben nagyjából Layton jobbkezévé növi ki magát, annak ellenére, hogy faroklakó-ellenesként indul a pályája.
A másik jelentősebb mellékszereplő az a korábban már említett Ruth Wardell. Ő azonban annyira semmilyen, hogy az már bűn. A széria egy pontján előveszik mint lehetséges új vezetőt, de hogy miért, azt nem tudom. Azontúl, hogy ő Melanie jobbkeze, semmit nem csinál. Egy buta liba konkrétan a történet szerint, nagyjából csak a picsogás megy neki. Inkább idegállapotba jöttem tőle, mint komoly politikai ellenlábasként el tudtam volna képzelni.
Összegzés:
A történet szempontjából nem lenne ez egy rossz sorozat, de rengeteg lehetőséget a levegőben hagyott lógva. Rossznak ugyan nem nevezném – lehet csak azért, mert heti bontásban jött, és így volt ideje ülepedni –, de a jótól is távol áll. Egy erős közepes, amit azoknak tudok ajánlani, akiknek éppen nincs mit nézniük. A színészek menthetnék a sorozatot, de az ő részükről is csak egy erős meh-re futotta. Van egy-két kivételesen jó, de többen vannak olyanok, akik jobbak lettek volna, ha csendben maradnak. Lehetett volna egy remek kis társadalmi feszkókra építő sorozat ez, de mintha nem tudta volna eldönteni, hogy krimi, sci-fi vagy társadalomkritika akar lenni. No nem baj, mert jön a második évad! A Netflix berendelte, és a sorozat is egy bitang nagy cliffhangerrel ér véget.
Kinek ajánlom:
- Akinek nincs jobb dolga
- Aki szereti a hideget
- Aki szereti potyázni a vonaton
Kinek nem ajánlom:
- Aki komoly társadalom kritikai alkotást vár
- Aki egy jó sci-fi-t vár
- Aki egy jó krimit vár
Előző filmes cikkünk: | |