Az olvasottság nem publikus.

Digital Reality Magazine

  • Játék
  • Film
  • Zene
  • Tech
  • Offline
  • Kapcsolat
Vissza a gyökerekhez

Vissza a gyökerekhez

Age of Empires IV

Mai cikkünkben röviden igyekszünk olvasóinkkal megosztani tapasztalatainkat a stratégiai – azon belül is RTS – zsáner egyik legismertebb képviselőjének legújabb részével, az Age of Empires IV-gyel.

1d79b9ed-e331-4d58-b6c3-efdc41269a03.jpg

2021. október 28-án – 16 évvel a harmadik részt követően – jelent meg a sokak által várt Age of Empires sorozat legújabb, immár 4. része. Jó néhány rajongó bánatára (vagy örömére?) a készítők nem követték az előző 3 etap által lefektetett vonalat, amely értelmében minden rész más-más korszakot ölelt fel; Age of Empires I: őskor, Age of Empires II: középkor, Age of Empires III: újkor. Ez alapján sokan vizionálták következő résznek a modern kort. A készítő Relic Entertainment és a kiadó Microsoft inkább a biztonságra mentek, és visszatértek a talán legnépszerűbb második rész által felölelt középkorhoz.

Előre szeretném leszögezni, hogy a játék jól sikerült! Szépen megragadja a régi játékok hangulatát, miközben ügyesen belecsempész egy-két újdonságot is. Akiknek a régi részek, azon belül is a második bejött, azoknak csak ajánlani tudom ezt is. Főleg, hogy Game Pass-ban már a megjelenése pillanatától rendelkezésre áll, így azok számára, akik ott előfizetéssel rendelkeznek, szinte ingyenesen elérhető. Lássuk akkor tehát, hogyan is néz ki egy régi csillag újbóli(?) tündöklése!

Játékmenet

Játékmenet szempontból az Age of Empires II-ben megszokotthoz tér vissza a játék. A harmadik résznek én úgy fogalmaznék, hogy csak egyes – hasznos – elemeit emelték át. A parasztok például ismét kimennek az erdőbe fát aprítani, majd amennyit elbírnak, azt viszik a fűrészmalomba leadni és vissza. Nem úgy, mint a harmadik részben, hogy odaküldte őket a játékos, és a végtelenségig gyűjtöttek, folyamatosan. Ez az összes alapanyagra igaz. Apropó alapanyagok! Itt semmi újdonság nincs: továbbra is a husi-fa-arany-kő szent négyes dominál. A korábbi részekhez képest a különbség annyi, hogy szinte minden fejlesztéshez arany kell, csak és kizárólag.

A korszaklépésben egybegyúrták a második és harmadik részt. A harmadik részből átemelték az úgynevezett Landmark (feltűnő építmény) építését. Tehát nem csak simán végigfut a csík, mint a kettőben, hanem fel kell húzni kettő közül választva egy, az adott nemzetnél híres építményt – amely bónuszokkal is szolgál –, annak érdekében, hogy kort lépjünk. Ha az ellenség lerombolná az építményt, akkor természetesen csak a bónuszt bukjuk, a kort nem.

Az egységgyártás, fejlesztés, épületek mind-mind a második részből köszönnek vissza. A barakkban továbbra is kardost és lándzsást lehet képezni, lovardában a lovas egységeket és így tovább. Van szentély papok képzésére, akik gyógyítani képesek, és begyűjthető velük relikvia, amely aranyat termel folyamatosan. Az egyetemen, amely az utolsó korban válik elérhetővé, szokás szerint a legdurvább fejlesztések érhetőek el.

Röviden összefoglalva az Age of Empires IV egy letisztultabb, szebb Age of Empires II, amely néhány Age of III-as jelet magán visel. Ami negatívumot meg tudnék itt említeni, az a választható nemzetek szerény felhozatala. Jelenleg 8 nemzet közül lehet választani: Orosz Birodalom, Anglia, Franciaország, Német-Római Birodalom, Kína, Abbászida Dinasztia, Mongol Birodalom, Delhi Szultánság. Számomra a korábbi részekhez képest ez elég szegényes felhozatal. Megérzésem szerint DLC-k formájában kívánják a jövőben majd kibővíteni. Nem meglepő, viszont számomra sajnálatos. Bőven elbírt volna kezdésnek több nemzetet a játék, ha már teljes árat kérnek el érte (20.000 HUF).

Kampány

Játékmódokat tekintve a menübe lépve számos lehetőség közül lehet választani: egyjátékosban: kampány, skirmish, valamint a háború művészete; többjátékosban: gyors meccs, rangsorolt (jelenleg nem elérhető), saját, illetve megfigyelés. A kampányban 4 nemzet 1-1 fontos középkori történelmi eseményét lehet nyomon követni:

  • Anglia: 1066-tól (Hastings-i csata) a 1217-es Lincolni csatáig tart. Az angol nemzet létrejöttét követhetjük nyomon a hadjáratok keretein belül.
  • Franciaország: 1351-től (Harmincak csatája) az 1450-es Formigny-i csatáig tart. A 100 éves háborút és az egységes Franciaország létrejöttét mutatja be.
  • Mongol Birodalom: 1223-tól (Kalka menti csata) Hsziangjang 1273-as elestéig tart, amikor is a Mongol Birodalom magába olvasztotta Kínát – ezáltal egyesítve az országot – és létrehozta a Jüan dinasztiát.
  • Oroszország: 1238-tól (Moszkva sokadik feldúlása) Kazany 1552-es elfoglalásáig tart, amellyel az oroszok végleg lerázták a tatár igát magukról.

 

Egy mai RTS játéknál – nem sok van belőle sajnos – egy kampányt alapvetően egy játék előszobájának lehet tekinteni. Célja, hogy a játékos ezáltal megismerje a mechanikákat és pár játszható nemzetet. Nem sokan és nem is sokat szoktak foglalkozni vele. Itt azonban az alkotók egészen új szintre emelték szerény véleményem szerint az RTS-eknél megszokott kampány fogalmát. Itt egy-egy történelemórával ér fel egy-egy hadjárat. Két kihívás között az összekötő videó komoly részletességgel és ügyesen megoldott vizualizációval oktatja és ismerteti meg az emberrel az adott nemzet középkori helyzetét. A vizualizáció alatt arra gondolok, hogy a mai helyszínekről készítettek felvételeket, majd ezekre montírozták rá az adott hadjárat történéseit elmesélő mozgóképet. Ez is egy okos és ötletes megoldás véleményem szerint. Emellé jön még az, hogy miután a játékos teljesít egy-egy hadjáratot, további videók és olvasnivalók válnak elérhetővé, amelyeknek célja szintén oktató jellegű. Egy szó mint száz, a kampány itt a szokásos RTS kihívások mellett még igen komolyan oktatja is a játékost, amelyért hatalmas piros pont jár a készítőknek.

Nehézségét tekintve én közepesen nyomtam végig a hadjáratokat. Kellemes mértékű kihívást nyújtanak, de mégsem szivatják halálra a játékost. Komolyabbaknak viszont inkább a nehéz fokozatot ajánlanám. Időt tekintve a 20 percestől egészen a 2 órásig terjedhet egy-egy hadjárat; ez egyrészt függ a játékstílustól, másrészt van olyan, amely bázisépítést igényel, míg a másiknál egy adott hadsereggel kell végigmasírozni a pályán. Nekem a négy nemzet kampánya összesen 25 órámat rabolta el.

Skirmish

Ez a mód igazából a játékos szabadságára van bízva. Itt bármelyik nemzettel lehet bármilyen felosztásban a GÉP ellen játszani. A kampány után itt lehet még masszívan időt beleölni a játékba, ha nem kívánunk az online térbe kimozdulni. Saját magunk is beállíthatunk egy-egy térképet, de vannak előre meghatározottak is:

A háború művészete

Ez a játékmód újdonságnak számít. Itt tulajdonképpen különböző kihívások elé állítják a játékost, amelyeket időre kell teljesíteni. Minél gyorsabban sikerül, annál jobb medált lehet szerezni.

Többjátékos mód

Erre a szekcióra nem kívánok sok szót fecsérelni. Nagy újdonság nincs, leszámítva a rangsorolt lehetőséget, de az jelenleg még nem aktív (közel fél évvel a megjelenés után sem). Eddig az 1v1-es bétájára került csak sor, 2022. január 20.-28. alatt. Lassan, de biztosan ez is be fog futni, de jelenleg tapasztalatot erről nem tudok megosztani. A gyorsmeccs és a saját opciók semmi újdonságot vagy váratlan nem tartogatnak, amiért érdemes lenne beszélni róluk. A lobbikban vannak játékosok, szóval egyedül nem marad az ember, ki tudja élvezni ezt a részt, amennyiben kívánja.

Grafika-zene

Grafika terén nagy dolgokra nem kell számítani, lévén egy RTS-ről, azon belül is az Age of Empires-ről van szó. Nyilván nincs a végletekig kidolgozott arca és mimikája minden parasztnak, de nem is kell. Szerintem teljesen rendben van ezen a téren a játék. Amennyire kellett, megújult; szép, kellemes látvány a szemnek. Talán egy kicsit fura visszatérni a régebbi részekhez, miután az ember játszott vele. Fluid és határozottan tetszetős, látszik, hogy nem vették félvállról. Amennyit kellett, annyit foglalkoztak vele.

Zenéjét kellemes háttérzajként tudnám jellemezni, de semmi maradandó, vagy kiemelkedő. A játékos nem fogja még napok múltán is dúdolni a főmenü, vagy bármely nemzet dalát. Nem maradandó, de nem is zavaró. Kicsit talán lehetettek volna a készítők ezen a téren markánsabbak, de nem ezért veszi/játssza az ember ezt a játékot. A végén majd negatívumként belekötök az értékelésnél, de abszolúte nem deal-breaker.

Játék során hibával, buggal, glitch-csel nem találkoztam. Teljesen jó és élvezhetően összerakott műről beszélünk.

Összegzés

Véleményem szerint az Age of Empires IV egy jól sikerült, elődeihez méltó darab lett. Sőt a harmadik részt nálam messze felülmúlja! Mind grafikailag, mind játékmechanikailag egy remekül összerakott részről beszélhetünk. A komfortzónájából bár nem lép ki, de visszatérésnek egy kiváló darab, ügyes és hasznos újításokkal: lásd kampány. Remélhetőleg sikere meghozza a készítők kedvét tovább részekhez, amelyekben már talán bátrabban próbálkoznak új dolgokkal, sőt talán még egy új, eddig nem látott korba is elkalauzolnak minket. Azoknak, akiknek az első, de főleg a második rész bejött, mindenképpen egy kötelező darab. A harmadik rész rajongóinak csak óvatosan tudnám ajánlani, mivel inkább a gyökerekhez nyúlik vissza. Árát tekintve jól pozicionált. Nem tudom azt mondani hogy borsos, főleg, hogy más AAA-s játékokért simán elkérnek ma már 30.000 forintot is. Ráadásul Game Pass előfizetőknek a megjelenés napjától elérhető. Úgy néz ki, a Microsoftnak sikerült, ha nem is teljes mértékben, de kicsit csillapítani az RTS rajongók éhségét. Remélhetőleg megtartja jó szokását a cég.

ertekelo_age_of_empires_iv.jpg

Nektek hogy tetszett a játék? Esetleg tervezitek a beszerzését? Véleményeteket osszátok meg velünk!

 

fb.png tw1.png yt.png in.png
Előző cikkünk:
Interaktív innovációk
51049009187_5de305e18e_b.jpg
Szólj hozzá! microsoft pc játék stratégia építkezés számítógép nyersanyag 2021 age of empires age of empires IV Tovább
Vissza a gyökerekhez Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Szólj hozzá!

Ajánlott bejegyzések:

  • Robot franciák, francia robotok Robot franciák, francia robotok
  • A Sony nem nyugszik A Sony nem nyugszik
  • Ez nem a Thor-féle Ez nem a Thor-féle
  • Sony VR – második rész Sony VR – második rész
  • Bolyhoska a Total Warban Bolyhoska a Total Warban

A bejegyzés trackback címe:

https://digitalrealitymagazine.blog.hu/api/trackback/id/tr1016820650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Facebook Twitter Instagram

Hirdetés

Digital Reality Magazine

Játék, film, zene vagy a tech világról szeretnél tudni? Jó helyen jársz! Események, élménybeszámolók, tesztek és hírek várnak rád itt a Digital Reality Magazine-nál. Hetente megjelenő friss hírekkel/cikkekkel naprakész lehetsz. Reméljük, megtalálod nálunk a számításaidat, kattints a követés gombra, hogy elsőként értesülj az új bejegyzésekről! DRM team

Facebook oldaldoboz

Tovább a Facebook-ra

Top 10

  1. A magyar játékipar fénykora
  2. Vakok közt Momoa a király
  3. Az élet a legjobb(?) forgatókönyvíró
  4. Ami hiányzik a képregényfilmekből
  5. Hát... ez nem sikerült
  6. Honnan jött és hova tart a VR?
  7. Hogyan legyen okos az okostelefon?
  8. „A Császár nevében: Hulljon a férgese!„
  9. Harmadik típusú találkozások
  10. Emlékek

Archívum

  • 2022 november (2)
  • 2022 szeptember (1)
  • 2022 július (1)
  • 2022 május (3)
  • 2022 április (3)
  • 2022 január (1)
  • 2021 november (1)
  • 2021 október (1)
  • 2021 szeptember (7)
  • 2021 augusztus (5)
  • 2021 július (3)
  • Tovább...
süti beállítások módosítása
Dashboard