Bizton állíthatjuk, hogy a Bëlga Magyarország [egyik, ha nem a leg]változatosabb együttese. A tavalyi év végén jelent meg legutóbbi lemezük, így idejét láttuk, hogy áttekintsük eddigi munkásságukat.

Ugyan sok helyen zenekarként tüntetik fel őket, ők sokszor kiemelték, hogy nem zenészek (erre még később visszatérünk), így inkább: a Bëlga formáció története 1998-tól kezdődik. A két gyerekkori barát, Bauxit (az első lemez idején még Simson, polgári nevén Kékesi Balázs) és Még5Lövés (az Élő Legenda, időnként Még5Milliárd, vagy szimplán Még, egyébként meg Jáger Barnabás), valamint az A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán megismert Tokyo (Győrffy Tamás) hárman alapították.

Elvileg az első (máig is elérhető) kép a Bëlgáról

A Faszom baszom és a BKV című tételek készültek el először. Ugyan az előbbi - nem véletlenül - megmaradt a demók között (bár egy kis részlete visszaköszönt később a Felveszem a Nyújork Jenkis kabátom című dalban élőben), utóbbi viszont Kalauzzá avanzsálódott (főleg, hogy Titusz behozta az alapba a Haverom a kalauzt) - némi cenzúrával, ugyanis konkrétan a "BKV"-t kiemelték a szövegből.
A Bëlga állandó zeneszerzőjéhez, DJ Tituszhoz (Bicskei Titusz, egyébként a The Carbonfools billentyűse is egyben) Lord Cursoron (Tóth Szabolcs) keresztül jutottak el, aki a formáció második számú DJ-je lett. Csatlakozott még a brigádhoz Sickratman (akkor még Secretman, Paizs Miklós, azóta ujjbábopera-művész, vagy épp a Korai Öröm tagja).

Az együttes nevének eredetét már maguk a tagok sem tudják felidézni; annyi tisztázott, hogy az umlautot az e-re Titusz rakatta fel. Elkészültek közben további demók: az Ovi, a BKV plusz (a későbbi Kalauz 2), a Külföldi (ebben Bauxit német, Tokyo japán, Még5 pedig szlovák szavakat dobál egymás mögé, egyúttal ez az első Bëlga-dal, amiben feltűnik Miskolc) és a Hello.

Az első lemez, a Majd megszokod 2002 márciusában jelent meg, a CrossRoads Records gondozásában.

Ezen szerepelt a demós dalokon kívül még a Tenkes kapitánya zenéjét felhasználó Nemzeti hiphop (egyébként eléggé meglepődtek, mikor évekkel később FankaDeli által valósággá vált a magyar nemzeti hiphop), a stílusilag kissé kilógó Bandzsa [dub], a klasszikussá vált A gyaloglás vége, a "ki az a Bëlga? mi az a Bëlga?" kérdéskört firtató Igazi hiphop, a "fincsi, mi?" miatt emlékezetes Hús, az eléggé elvont Erős kép, a kicsit kevésbé elvont, de fura Lyuk lyuk (ebből amúgy Sickratman készített egy második részt, élő hangszerekkel sok évvel később), valamint Sickratman szólói: a felnőtt mesedélutános Maci (aminek a basszusalapja a Carbonfools Mosquitójában is visszaköszön), a székletoptimalizáló tablettáról szóló Wunder Scheisse és a khöömei énekkel operáló Sámán.

(Mikor 2008-ban újra kiadta a 1G Records, a két Kalauz megkapta a Szociológiai terepmunka alcímet (ezzel még később találkozunk).)

Lord Cursor nem sokkal ezután kiszállt a zenekarból, azóta is az indiai zenével, szitárjátékkal foglalkozik. Sickratman is távozott, esetében kreatív ellentétek okozták a problémát (konkrétan azt a dalszövegsorát, hogy "Szűz Mária sosem fosott" az egyik tag megvétózta).

2004-ben érkezett a következő lemez, Jön a Gólem! címmel. Ez az album tudatosan markánsan kevesebb káromkodást tartalmazott elődjénél. Az itt szereplő dalokkal sikerült bekerülni a mainstreambe, elsősorban az Az a bajjal, ami önnön kereteit átlépve szállóigévé vált; de sikeres lett az egykori Beatrice-dalból feldolgozott Gyere kislány gyere, vagy a történelemtanulásra abszolút alkalmas Királyok a házban is.

Klipet kapott, de időközben kissé elfeledetté vált a Hazakísérlek, ellenben ugyan a Képviselő boogie-nak nincs videója, de a mai napig népszerű, drum'n'bass alapú dal, amit történetesen Friderikusz Sándornál (A szólás szabadsága) is előadtak – a műsor korlátai miatt ez volt az első (és utolsó?) alkalom, hogy playbackelniük kellett. Az önmagukról elnevezett dalban flipperhangokra(!) nótáznak, a Lottóban szintipopszerű zenére dumálnak, a 100 a piacot prezentálja, a Mocskos klasszikusabb hiphop alappal operál, a sci-fi témát feszegeti Az átalakulás vége. A Probléma a kocsmai szintű beszólásokra reflektál, némi elektromos gitárral, a Huszonkét férfi elsősorban a magyar foci helyzetéről szól, szokásos lelátói bekiabálásokkal és szokásos kifogásgyártásokkal (érdekesség, hogy itt a "félidők közti szünetben elhangzó dal" az alapja a későbbi Balaton Dance-nek). A Mr. Márkában a Hiperkarma Bérczesi Robija hallható gitáron, az Új világ agressziója pedig adta magát, hogy később rockzenekari hangszereléssel is előadják. Valamint ezen a lemezen hallható az egyetlen track, amin Titusz is hosszabban megszólal: a kifejezetten kellemes, gitáros kíséretű A producer dala.

2005-ben érkezett a következő lemez: a Bëlga 3. A rajongók két dolgot szerettek volna: egyrészről a 'Gólem lightosabb megfogalmazásai után odamondósabb dalokat, másrészről pedig gyerekkompatibilis számokat; így született meg a duplalemez, egyik a Bokorpuszta (többször visszatérő szó az albumon), másik a Zsolti a béka. A "felnőtt lemezről" nagyjából Az a baj-szintű sláger lett a Szerelmes vagyok – ennek a dalnak a klipjéért következő évben még egy VIVA Comet-díjat is kaptak (a díjátadón "élőben elő is adták", ami úgy nézett ki, hogy a videóban szereplő három srácot küldték a színpadra maguk helyett).

Mint együttes, 2005-ben ők maguk is jelölve lettek, ami el is hangzik a Nagyarcban. Szerepel még ezen az albumon főleg nyugdíjasproblémákat taglaló rockosabb hangzás (Stresszek), a magyarok vándorláskorának megidézése (Ló rider), egy régi ismerős jobban kifejtve (Bandzsa [version]), bekészülős elektró alapra némi ehhez akkurátus beszélgetés (Te mit nyomsz?), szexuális téma indokolatlan refrénnel megfejelve (Szex), jó adag beszólás a fővárosnak, Miskolc újabb feltűnésével (Budapest), egy Bëlga-lemezen ekkor még totálisan téridegen punkzene (Tombol az agyam), nem kevésbé furcsa metálkodás (Klimax), Bada Dada közreműködése, akinek a szövegrészletei később visszaköszönnek a Porszívócsőben (Precíz), kifejezetten jó alapra egy kis beszélgetés (Waxos), egy elég gyenge tétel (Hülye vagy), visszafogott, suttogós dal egy kis társadalomkritikával (Sajnálom), és három felesleges, rövid átvezető (Apám tudta 4, 7 és ENG). Valamint, az őket ért, korábban említett kritikákra reakcióképpen az Egy-két-há, ami direkt csakis a káromkodásról szól (készült belőle egy igazán indokolatlan cenzúrázott verzió is, olyan sorokkal, mint "az öcsiéknél fáraós az ágynemű" vagy "indexelhetsz Pomáznál").

A Zsolti a békán van két dal a címszereplőről, kettő a Fehérlófia-legendáról (ezek 2012-ben, élő verzióban megjelentek a Fehaló KiL címre keresztelt kislemezen, az Itt a klubban című tétellel, ami egy Bapadaq által összehozott dal a tagok koncerten felvett hangjaiból), egy Skatulya bácsi című szám, a végig Bada Dada által előadott Gomba hölgy, a felnőtt problémákat eldedóskodó Levi kedvence, a 100 Folk Celsius-t idéző, de közben agyonautotune-olt Nagymama, nagypapa és a kiskakas, és az albumon még kiemelkedő Csoki-csoki-csoki.

Ebben az évben még Bauxit és Tokyo marketingben dolgoztak, később elég egzisztenciát nyújtott az együttes, de egy 2013-as interjúban Még5Lövés említette, hogy "ha egy napenergiával ellátott ökoházban élnék és elektromos autóval járnék, akkor persze, simán meg tudnék élni a Bëlgából".

A következő állomás a 2007-es Zigilemez volt. Ennek az intrója az Sz.L.B. (azaz Szét Leszel Baszva, aminek egyébként létezik egy másik verziója is a Funky Cold Medina alapjára), amit Még5 tripperről mesélő country­dala követ Kavboj címen. A korábban már említett Felveszem a Nyújork Jenkis kabátom a lagzikat idézi, a Melós (ami igazán a rockhangszereléssel üt) és a Singin' in the Raint újrahasznosító, beázásról szóló Jenő a kétkezi munkások világát mutatja be. A rádiós slágerré vált Boros egy promóciós reggae, és a Hello BAZ megye is igen elismerően nyilatkozik a témájáról (természetesen ismét kiemelve Miskolcot). De még a Dal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez is egy pozitív kicsengésű szám. A Puputeve a teljes káosz szövegileg. A Mit paródizálsz? (igen, így leírva) egy instant koncertkedvenc ("Aki szerint ez paródia, tegye fel a kezét!"), ami egyben az újságíróknak is szól (addigra már elhíresült a Bëlgáról, hogy nem szeretik őket, de később tisztázták, hogy valójában csak a felkészületleneket). A Get One Rhyme és az SMS Love két, bëlgásan szokatlan szerelmes dal. A De szar itt élni a magyarok állandó problémázását hivatott kifigurázni. A Pipitánc a sztereotipikus céges bulikat mutatja be, míg a (majdnem a lemez címévé is váló) Készülj fel a hangulatra megfelelő akcentussal készít fel a partiéletetre. A rímeket eredetileg is mondjuk úgy, hogy lazán kezelő Elképzelt szerelemre épülő Metasláger a semmiről szól, de arról nagyon. Az albumot záró California (hiphopzeneka) (szintén igen, így leírva) pedig Tokyo szólója a számok születésének körülményeiről (egyúttal tisztázza, hogy a Bëlga "nem hiphopzeneka").

Itt már egyértelműen kezdtek egyre eklektikusabbá válni, köszönhetően elsősorban Titusznak, aki úgy tűnik, nagyjából minden létező zenei műfajjal képben van. Következő évben a Zigilemez elnyerte a Fonogram-díjat.

2008-ban kiadtak egy Élő 2008 című lemezt... vagyis hát lemezt azt pont, hogy nem, ugyanis (gyaníthatóan a magyar piacon először) pendrive-on jelent meg. Ezen található egy-két dal a "Bëlga feat. Miskolci Bëlga" felállással, azaz full rockzenekari kísérettel, valamint még érdekessége, hogy a Szerelmes vagyok a 3+2 Kombinéjának alapjára megy.

2010-ben elég nagy fába vágták a fejszéjüket: NÉGY albumot jelentettek meg rövid időn belül. Ez volt a Bëlga Tavasz. Minden lemez dalaiból eleinte részleteket lehetett meghallgatni, majd sorban ingyenesen letölteni a honlapjukról. Az LP-k közül mind kapott egy-egy tematikát.

Politikával direkt nem foglalkoznak rendszerint, maximum együttesen belül humorizálnak rajta, kivéve egy alkalmat: ugyanis az Arany (alcíme "szociológiai terepmunka") ebbe a világba kalauzol. Ezen található többek között két Politikus című dal is, az emlékezetes "jó' beszó'tam a tévé előtt, meg mertem csinálni" sort tartalmazó Dilettánc, egymás után a Love és a Lóvé, valamint az A Nagy Voks, egy Till Attila (vele a Propaganda című műsorában ismerkedtek meg) által levezényelt show, ahol plusz szavazatokért küzdenek a jelöltek. Egyébként évekkel korábban megpróbálták azt, hogy minden aktuális parlamenti párt rendezvényén fellépnek sorban, de azok rájöttek a turpisságra, és szabotálták végül a koncepciót.

A második lemez logikusan a Platina címet kapta, ami egy "oktatási segédanyag". Akad itt egy pár szám, amiből valóban lehet tanulni, mint pl. a mondatelemzésről szóló A-Á, vagy a Kémia, de akár az Angol rendhagyók is, ha valakinek van türelme végighallgatni. (A Tesi itt némileg kilóg a sorból.)

A Gyémánt alcíme alapján "hagyományos Bëlga". Van rajta a Zsolti a békára illő gyerekeskedés (A piki lapika), főnökök változatos szidása (Fáká!), ballada (Mi vagyunk az emberek), lakodalmas zene (Nem imádlak, Artisjus) vagy akár a szintén egyértelműen instant koncertfavorit Fesztivállapot.

És mi az, ami még a gyémántlemeznél is erősebb? Hát a Farost. Ez a "zabilemez" nagyjából a teljes megborulással jellemezhető. Van három Nótacsokor (Tulipán, Gyöngyvirág, Bazsar), az egyetlen egy szót használó Csecs, a hasonlóan változatos Bzmg, az egymást fikázó A sárkány útja, a kitalált barátnőt fikázó Mariann, a Sparhelt (hallgassa meg, aki nem ismeri, igazán szívhez szóló darab), de mindeközben a meglepően értelmes, üzenettel bíró Ingyen is helyet kapott.

A Tavasz fogadtatása összességében vegyes volt: a keményvonalas rajongóknak tetszett, de az őket kevésbé ismerők lényegében hiányolták a slágereket.

Egyáltalán nem hívei a featuringeknek, ők maguk már csak azért is ritkán élnek ilyesmivel (hosszú éveken keresztül egyáltalán nem volt képben), mert kevés előadóval vannak jóban a magyar zenei palettáról. Ezért is volt különleges eset, mikor Még5Lövés elvállalta a közreműködést a Kerekes Band dalában, a Mr. Hungaryben (mint elmondta, jó barátai, és nagyra tartja a munkásságukat).

2012 elején megjelentették az albumokon kívüli Bóvli című dalt, majd a végén a Stég FM 84. [ejtsd: stég efem nyolcvannégy egész] című új lemezt, egy kitalált rádió kitalált műsorát. Nem egy erős anyag, de van egy igazán kiemelkedő tétele, a Fizetésnap, amivel nagyon jól lehet azonosulni.

2013 elején megjelent a Filozófiai munkálatok: ebben Bauxit dumál egy Laci nevű karakterről, meg egyéb random dolgokról, Tokyo dobol, illetve a "lemeznek" kb. a második felétől cserélnek.

Érdemi anyag ennek az évnek a végén érkezett, a Sanyi. Az ëMC az amatőr, magukat nagynak gondoló rappereket parodizálja, a Tini Rock egy tipikus kamasz életét és gondolatait mutatja be ("az anyám baszd meg, az is - kajak hülye"), a shangaan electro alapú Gyarmat az öngyarmatosítást mutatja be, a szintén klipes Rímálom az Elme utcában pedig gyakorlatilag a lemez húzódala (és hát ezen a ponton már nem lepődik meg az ember tőlük egy olyan refrénen, hogy "én azt mondom, izé, te azt mondod, hozé").

A De rossz buliba hoztál, baby nagyjából értelemszerű, utána egy újabb rock alap köszön be a VIP-ban. A Bezzeg régen remekül prezentálja a címét adó attitűdöt, a Sok pénz kőne refrénje eléggé fülbemászó dallam. Érdekesség, hogy a Dugóban című dalban a háttérben a későbbi Rendőrmunka alapja szól. Szintén klipes dal lett az LTP, Zsolti a béka története pedig ezen a lemezen trilógiává avanzsálódott (ezúttal a Megabéka ellen küzd). A Szaros senki egy kis önostorozás, a Kezdjük újra egészen soulos. A Munkát kereseknek egészen ötletes refrénje van, a Rímbónusz a standard rockra standard rap kimaxolása. Magasztos hangszerelést kapott az arcoskodó 15 év, a Kolbi egy kicsit a Boros-féle reggae-vonalat erősíti (de annál jóval pörgősebb dobtémával), a záró Mit görcsöljek? alapja ugyan jó, de kicsit túl lett húzva.

A Bëlga merchandise-a már jó ideje a CoreShop felületén érhető el, de el kellett jutni 2014-ig, míg ez is kapott egy külön dalt, a Tuti a buli! címen.

Ebben az évben bővült egy új taggal a csapat. DJ Titusz nem tudott már rendszeresen részt venni a koncerteken, így bevettek egy új lemezlovászt, Marvint (kiemelték több helyen is, hogy Titusz továbbra is tag maradt, és a zenéket nagyrészt mind a mai napig ő rakja össze).

2015-ben ismét egy nagy projektet csináltak: a már klasszikussá vált Szerelmes vagyokot 13 (!) nyelvre lefordították: angol, német, francia, orosz, portugál, flamand, török, román, japán, kínai, hindi, cseh és szlovák (utóbbi kettőnek azonos a címe).

Még ugyanebben az évben érkezett a Disco!. A korábbi teljes műfaji eklekticizmust ezúttal felváltotta a diszkóban valaha lejátszhatónak minősülő zenéken belüli kalandozás. Ennek előfutára a Wahorn Andrással közösen elkövetett Egyszer fent volt (egyébként közös tevékenykedésük idején készült a B-oldal blog fotókiállítása is). Az évek során állandó közreműködőjükké vált (Harmath-)Hodászi Klára, avagy Káci; ezen a lemezen elég sok szerepet kapott (korábban egyébként a NOX-szal és Janicsák Vecával dolgozott).

A Rendőrmunka már korábban feltűnt alapja itt kiegészült egy nagyszerű basszusgitár-kísérettel, így még inkább funky lett. A Huszonkét férfiben részint már előkerült Balaton Dance az utóbbi években felfuttatott Necc Partyk népszerűsége nyomán egy '90-es évekbeli popzenei stílust hoz (és még DJ Marvin is megszólal benne). A videoklipet is kapott Benzinkút egy fülbemászó himnusz az "oázisoknak az autópályák sivatagában". Az Együtt vagyunk, Lajos egyértelműen az Underworld Born Slippyjére emlékeztet. A Dárenbész és a Babstep/Kanbuli stílusilag egyértelműek (minőségileg egyértelműen az előbbi dal nyer). Az Élmény az utóbbi időkben (újra) népszerűvé vált, kellemes szintetizátorzene világába visz. A Legyen lazaság zseniálisan hozza a Punnany Massif stílusát. A Toldi a női vokálok miatt leginkább a Boney M-hez hasonlít. A Hűtlen az élő hangszerekkel előállított zene hangulatát kelti. A Kamaszdélután nagyjából a Tini Rock másik oldalról való megközelítése, egy direkte borzasztó monoton zenével. A Disco teremtése nagyjából méltó lezárása ennek a lemeznek.

2016-os a Cimbi EP, egyetlen dallal, aminek a címe Cimbi vagy, haver vagy. Ez a Kistehén Vágjál hátba dalának feldolgozása. Na merthogy a tagok egyébként tudnak valamilyen szinten zenélni. Ebben Még szintizik, Tokyo dobol és Titusz gitározik.

2017-ben a Rendőrmunkához megjelent remixekből kiadták a Rëmixrazziát.

Legfrissebb anyaguk a 2017 végén kiadott Csumpa. Ehhez eddig egy klipet adtak ki, a szintén egy aktuálisan felkapott műfajt használó, trapes Piához.

A Mivót a totális emlékezetkieséses másnaposságot mutatja be, a Bëlga 3-as Nagyarc után született egy Kisarc is, ami gyengébb, mint a nagytesója, de azért egy poénnak jó. A Philosopher's Delight (a cím egyértelműen a Rapper's Delightra utal) funky alapon filozófusok gondolatait adja át Aquinói Szent Tamástól Ludwig Wittgensteinig, a Diszkó Diktátor egy szórakoztató nóta, ami szó szerint értelmezi a kifejezés második felét. A Palacsinta egyenesen egy óda ehhez a fenomenális ételhez, amiben van egy pár meglepetés (Tokyo ismét tudott egy új hangszínt hozni, öncenzúra van benne, valamint szaxofonszóló), a Rendszerváltás 1989 pedig minden ízében remekül összerakott track. Amennyire pont ideje volt születnie egy dalnak Tértivevény címen ("MIÉRT TÉRTI? MIÉRT VEVÉNY?"), a Gagyira jóval kevésbé volt szükség (de az alapja ennek is jó). A Freestyle-Hatás / Adásba' dárenbésze működik, az Alternatív (mily meglepő) alternatív rockjában igen nagyon találó az a sor, hogy "ha sokan megszeretik, az már kontraproduktív". A Sík ideg vagyok hasonlóan lazán kezeli az idegességet, mint a Zigilemezről a Jenő, a Szállj Velem! - #Rádió Edit egy megfelelő sémákból összepakolt könnyed nyári sláger. A Cica alapját Titusz úgy rakta össze, mintha effektíve nyávogna, a Robotautó pedig érezhetően nagyon futurisztikus szándékozik lenni. Az Osztás egy minimális zenei alapú, aránylag felejthető dal, a Sö Szö-ben pedig van potenciál egy újabb koncertkedvencre (illetve valószínűleg innentől kezdve ezt fogják használni beállós számnak is). Összességében elmondható, hogy a Csumpán nagyjából van mindegyik korábbi albumra egy-egy passzoló dal.

Szóval itt tart jelenleg a Bëlga nevű, magát esztrádnak tituláló formáció. Kifejezetten érdekes látni azt, ahogyan a BKV-s dallal, tömény káromkodással kezdődő karrier később búcsú(+)koncertes médiahackig, metálig, rockzenekaros, valamint szintetizátoros és hegedűs felállásig, vagy épp drum'n'bass-ig eljutott. Ebben az életműben jószerivel az összes érdemi műfaj megtalálható, többnyire szórakoztató és/vagy hasznos szövegekkel.

A legközelebbi nagyobb esemény, a Csumpa lemezbemutatója, január 26-án lesz az Akváriumban, háromezres jegyárért.

Ha mindezt még végig is olvastad, azért jár az elismerés.

Előző zenei cikkünk:
Tánc/zene - Lindsey Stirling munkássága