Az ausztrál Defiant Development csapata által 2013-ban indított sikeres kickstarter projekt eredménye a Hand of Fate. A cég 2010-es megalapítása óta főleg mobilra és táblagépre fejlesztett játékokkal rukkolt elő. Jelenlegi legújabb indie címük egymástól merőben eltérő játékelemeket próbál ötvözni.
Ha egyszerűen kéne elmagyaráznom, mi is ez a játék: emlékeztek azokra a régi lapozgatós kalandjáték könyvekre, ahol döntéseket kellett hozni és dobókockával harcolni? Na, szerintem ez pontosan ugyanolyan, csak PC-n.
Első ránézésre egy kártyajátékkal van dolgunk, hiszen azonnal az asztalnál találjuk magunkat, velünk szemben az osztóval. A cél játszmákat nyerni, és folyamatosan új lapokkal bővíteni paklinkat, mint általában a CCG játékokban. Ellenben itt nincsenek lapok a kezünkben, nem hajtunk végre ütéseket, rakunk ki lapkombinációkat. A kártyalapok egyik csoportja eseményeket takar, amik a játszmákban magát a pályát alkotják, és azon lépünk hős figuránkkal, akár egy társasjátékban. A pálya alaprajzát pedig véletlenszerűen generálja a játék, van hogy csak egyenesen tudunk haladni, de van, hogy meg kell gondolnunk, merre is indulunk el. A sztorimódban előrehaladva egyre több szintet kell teljesíteni, a dungeon végén pedig egy főellenség vár, akit ha legyőzünk, megnyertük a játékot. A hősünkkel 3 paraméterrel kell gazdálkodnunk: arany, élelem, és az életereje. Minden lépés élelmet emészt fel, ha kifogyunk belőle, életerőbe kerül a továbbhaladás. Aranyból fegyvereket, élelmet vehetünk a pályán megtalálható boltokból, de ezeket lootolhatjuk is. Az eseménylapok kellően változatosak: van, amikor döntési szituációkba kerülünk, vagy a szerencsén múlik a sorsunk (ilyenkor 4 lap közül húzunk, amik vagy sikert vagy bukást okoznak), vagy harcolnunk kell.
A harc pedig egy teljesen más oldala a játéknak, ugyanis ilyenkor hősünket TPS nézetben irányítva kell végeznünk ellenfeleinkkel hack and slash stílusban. Maga a karakter nem fejleszthető, a harcok nehézsége attól függ, milyen felszerelést sikerült szereznünk. A jobb fegyvereknek vannak speciális képességei, például a "fertő" típusú ellenfeleket képes elkábítani a "patkánybárd". Ezen felül szerezhetünk páncélt, pajzsot és egyéb kiegészítőket, amik segítségünkre lehetnek a harcokban és a dungeon-ben egyaránt (pl: élelmet spórolnak nekünk, vagy minden "előny" kártya húzásnál kettőből választhatunk, amik lehetnek tárgyak, élelem vagy arany). Illetve átkot vagy áldást kaphat karakterünk és még sorolhatnám mennyi tényező színesíti a játékot.
Mint azt fentebb már említettem, a paklinkat folyamatosan bővíthetjük, és mi állíthatjuk össze minden játszma előtt. Meghatározott számú felszerelés- és eseménylapot kell kiválasztanunk, annak megfelelően, hogy a játék során mivel szeretnénk találkozni, megszerezni. Új lapokat pedig úgy szerezhetünk, hogy olyan eseményeket teljesítünk, amik "zsetont" érnek. (A boss legyőzése is ilyen.) Viszont, hogy ne legyen a játék könnyen kiszámítható, az osztó is belekeveri a saját esemény- és ellenféllapjait. Érdekes megközelítés, hogy gyakorlatilag nem a paklinkkal, hanem a paklink ellen kell nyernünk. A kártyajáték elemek inkább csak némi véletlenszerűséget visznek a játékmenetbe (mint amikor kockával kell dobni a játékkönyvek esetében).
Az atmoszférát tekintve nem lehet panasz, a kártyaasztal és a TPS részek is nagyon hangulatosak, az egésznek van egy közel-keleties beütése. Az osztó pedig hűvös megjegyzésekkel illeti minden cselekedetünket, néha előjelezve, mi fog történni, mintha a kártyákból jósolna nekünk. A lapok, karakterek dizájnjai stílusosak lettek, a grafika is rendben van, egyébként sem az a hangsúlyos.
Az első néhány játszma tutorial jellegű, és fokozatosan ismerjük meg a játék elemeit, de tetszett, hogy nem szájbarágós. A játékosnak kell kitapasztalnia és megalkotnia a saját stratégiáját.
A teljesség kedvéért a negatívumokról is essen pár szó:
Azt tudnám kiemelni, mint általában az "öszvér" játékokkal kapcsolatban: Változatos játékelemeket tartalmaznak ugyan, de nincsenek igazán részletesen kidolgozva. Mint kártyajáték, nincs igazán kidolgozott szabályrendszere, amikre alapozva lehetne taktikázni, nem elég következetes a játék (van hogy az az esemény szabadít meg valamilyen erőforrásunktól, ami azelőtt mindig számunkra kedvező végkifejlettel végződött).
Eléggé korlátoltak a lehetőségek, amitől néha unfairnek érződik a játék, ha egy balszerencsés szériába kerül az ember. Néha irreálisan nagyot büntet (direkt bevásároltam a kellőnél sokkal nagyobb mennyiségű élelmet, aminek a 90%-át 2 lépéssel később elvesztettem.)
A zsetonok megszerzése is néha irreális áldozatot kíván, vagy nagy szerencse szükséges hozzá. Persze ezáltal jelent kihívást, és a lapok grinde-olása növeli a játékidőt, csak néha frusztráló tud lenni.
A hack and slash része is szegényes, nem lehet ellenfelet kijelölni (néha azért jól jönne), nincs kombórendszer, amitől kissé egysíkú a harc. Kevés ellenfél típus van.
Ezek persze nem túl nagy hibák, legtöbbjük véleményes, főleg egy indie játéknál megbocsájthatóak. Összességében abszolút működik a játék, a 7e Forint körüli árához képest minőségi szórakozást biztosít jó pár játékórával.